11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Behajtási költségátalány – törvényváltozás!
Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
2. cikk / 11 Behajtási költségátalányról lemondás
Kérdés:
A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?
3. cikk / 11 Átvállalt tartozás kamata
Kérdés: A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
4. cikk / 11 Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén
Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csődegyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
5. cikk / 11 Ajándékozási illeték végelszámolás esetén
Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
6. cikk / 11 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
7. cikk / 11 Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
8. cikk / 11 Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete
Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
9. cikk / 11 Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél
Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
10. cikk / 11 A kamat szja-kötelezettsége
Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
