Támogatott eszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
Részlet a válaszából: […] ...megbízott szervezet. Ezért az eszközök értékesítése szóba sem kerülhet. Különösen akkor nem, ha a társaság a támogatás halasztott bevételként kimutatott összegét egyéb bevételként kívánja elszámolni.Ha a támogató a kötelezettség átvállalásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...szerint: a leltárban feltüntetett, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, míg értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...összeget a társaságnál a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a visszafizetési kötelezettség nélkül, nem fejlesztési célra kapott véglegesen átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...a kamatfizetés feltételeit. A kölcsönök kamatait az "A" társaságnál kamatráfordításként, a másik három társaságnál kamatbevételként kell kimutatni. (A kölcsön törlesztőrészleteit célszerű a munkagép terv szerinti értékcsökkenési leírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Halasztott bevétel az eszközök átadásakor

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.
Részlet a válaszából: […] ...választ az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése magában foglalja. Ennek alapján a közműfejlesztési hozzájárulásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés (a beruházás) során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] ...K 384) a pénz­eszköz átadásával egyidejűleg. A véglegesen átadott pénzeszközt az átvevő a pénzmozgással egyidejűleg a rendkívüli bevételek között számolja el (T 384 – K 9894), amelyet azonban – mivel fejlesztési célra kapta – halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Működési támogatás utáni áfa

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló uszodát üzemelteti. A működési támogatási szerződés szerint: a létesítmény üzemeltetése folyamatos és állandó pénzügyi hátteret igényel, ezért az önkormányzat működési támogatást nyújt a kft. részére. A működési támogatás kizárólag a létesítmény üzemeltetésére használható fel. A működési támogatást negyedévente utalják. A kft.-nek el kell számolnia a felhasznált részről, a fel nem használt összeget pedig vissza kell utalnia. áfás-e a tevékenység? Kell-e bármilyen arányosítást végezni? A kapott támogatást hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...válaszadáshoz ismerni kellene a következőkérdésekre a választ: egyrészt az üzemeltetett uszodának van-e díjbevétele, ésha igen, akkor azt az önkormányzat állapította-e meg, másrészt a működésitámogatás konkrétan milyen üzemeltetési költségekre használható fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó kötelezettség összegét, akkor az azt meghaladó részt aköltségvetésből vissza lehet igényelni. A kapott visszatérítést az egyébbevételek között kell elszámolni.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 178. számában – 2008.06.26.):Olvasónk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Előleg továbbhárítása

Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] ...a közös költség"fedőneve", akkor azt véglegesen átadott, átvett pénzeszközként a rendkívüliráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelni apénzmozgással egyidejűleg (T 8894 – K 384, illetve T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...idegen ingatlanon végzett beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja(T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.