Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolja el: T 389 – K 9761, illetve T 8761 – K 389, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Ha a leszállítás (eladás) időpontjában a piaci ár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként ez az árfolyamveszteség csak 5 millió forint lesz. Az óvatosság számviteli alapelv azonban nem ad lehetőséget a jövőbeni bevételek, nyereség számításba vételére.Ha az eurós kölcsön miatt a mérleg-fordulónapi értékelés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...után a 389. számlánmutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteségetszámolja el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletekegyéb ráfordításai között (T 389 – K 9761, illetve T 8761 – K 389).A határidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti értéken: T 389 – K 386 [1500 x280 = 420 E Ft], a különbözet árfolyamnyereség, amelyet a pénzügyi műveletekegyéb bevételei között kell elszámolni: T 389 – K 9761 [423 – 420 = 3 E Ft].(Más adatokkal az árfolyam-különbözet lehetárfolyamveszteség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ár és a piaciár (tőzsdei elszámolóár) közötti különbözetet rendezik pénzügyileg, amelyet az,aki kapja, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, aki fizeti, a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításai között számolja el.Tőzsdei (ideértve az árutőzsdét is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.