12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 IFRS szerinti könyvvezetés – társaságiadó-alap választása
Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?
2. cikk / 12 Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
3. cikk / 12 Megszűnt kata-adóalany teendői
Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
4. cikk / 12 2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban
Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
5. cikk / 12 Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése
Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
6. cikk / 12 Áttérés az euróban történő könyvvezetésre
Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?
7. cikk / 12 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
8. cikk / 12 Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)
Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
9. cikk / 12 Készlet értékesítése (eva)
Kérdés: Kérem, döntsék el, az alábbi három megoldás közül melyik a helyes!- Ha az evás időszak alatt értékesítem a készletet, akkor azt le kell-e adózni 15 százalékkal, mint evás bevételt, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor már nincs készletem?- Nem evaalap a bevétel, és a megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor veszem bevételként figyelembe?- Evaalap a bevétel, mert eladtam, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor az Eva-tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján járok el, függetlenül attól, hogy eladtam?
10. cikk / 12 Az áttérés szabályai (eva)
Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?