Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...Ha aköltségtérítés összege az így számított összeggel azonos, a magánszemélynek -ez esetben is – a saját személyijövedelemadó-bevallásába azt be kell állítania.Az Szja-tv. 3. számú mellékletének IV/6. pontja szerint aköltségelszámolás bármelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Költségek időbeli elhatárolásának következménye

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint passzívidőbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzletiévhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított,kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Egy Magyarországon alapított társaság francia állampolgárságú tulajdonosának – aki egyben a társaság ügyvezetője is – adott tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Helyes-e az szja-számítás, ha a tiszteletdíj bruttó összege havi 160 000 forint, és – számításunk szerint – az szja 47 333 forint? Kell-e a külföldinek március 20-án, hasonlóan a magyar állampolgárokhoz, adóbevallást készítenie, és megilletik-e azok a kedvezmények, amelyek a belföldi adózókat megilletik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek, így 2003-ban kedvezmények nélkül az adó 568 000 forint éves szinten, amely egy hónapra számítva 47 333 forint. Adóbevallást a külföldi személynek is adnia kell március 20-áig. A belföldi illetőségű magánszemélyeket megillető kedvezmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.