7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
2. cikk / 7 Iskolarendszerű képzés, kezdés 2008-ban
Kérdés: Kft. 2009. évtől a főiskola nappali tagozatán tanulót, társas vállalkozóként foglalkoztat. A vállalkozó jövedelmet nem vesz föl. A főiskolai tanulmányait 2008. év szeptemberében kezdte meg. Ez az iskolai rendszerű képzés költségtérítéses. A képzés költségeit a munkáltató (társaság) viseli. A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Kérdésem elsődlegesen a 2010. évben kifizetett költségtérítés mint természetbeni juttatás után fizetendő adóra vonatkozik. Jelen esetben, ha az éves költségtérítés díja 500 E Ft, akkor 2010. évben 400 E Ft-ig nem kell fizetnem semmit, a 400 E Ft-ot meghaladó összeg után – 100 E Ft – pedig a kedvezményes adókulcsot kell alkalmaznom? Jól értelmezem? 2011. évben, mint béren kívüli juttatás után, ugyanezt a törvényt alkalmazhatom? A társas vállalkozónak (főiskolai hallgató), mint magánszemélynek, saját szja-bevallásában 2010. évre vonatkozóan, a költségtérítés összegéből (500 E Ft), melyet a kft. fizetett meg, kell-e adózni a 400 E Ft-ot meghaladó rész után?
3. cikk / 7 Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj
Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
4. cikk / 7 Üzleti ajándék
Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
5. cikk / 7 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
6. cikk / 7 Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
7. cikk / 7 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
