Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...kell tartalmaznia azon eszközöket, amelyek nem a vállalkozás székhelyén, telephelyén találhatók, ilyenek pl. a bérmunkára, javításra, bizományba, tárolásra átadott eszközök, bérbe adott eszközök, úton lévő eszközök stb.).Az ellenőrizhetőség követelményéhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Elszámolóár alkalmazása

Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámoló­árakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési árat foglalja magában, de azonkívül még számos egyéb tételt is, mint például a szállítási és rakodási költséget, a bizományi díjat, a vámköltséget stb., amelyek – jellemzően – nem a beszerzéssel egyidejűleg merülnek fel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Készletek év végi értékelése

Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?
Részlet a válaszából: […] ...a bekerülési értékbe tartozótételeket (jellemzően nem csak a beszerzési árat, de például a szállítási ésrakodási költséget, a bizományi díjat, az esetleges adókat stb.), és ezekalapján kell megállapítani az egyes készletelemek (anyagok) készletértékét.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.