Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a rövid válasz az, az épület (és a földterület) újbóli állományba vételét nem lehet a meghiúsult adásvételi szerződéssel bizonylatolni.A kérdésben leírt esetben az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […] ...a két félközötti megállapodást tükröző szerződésre, a szerződésben foglaltakatalátámasztó, mindkét félnél könyvelési bizonylatként megjelenő, értékekettartalmazó egyéb bizonylat(ok)ra van szükség. A nyilvántartott telekérték egy részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a társasháznak vagy – közgyűlési döntésalapján – a magánszemélyeknek kell teljesíteni. Az adókötelezettséggel összefüggő bizonylatolás attól függ,hogy az adókötelezettséget a társasház vagy a magánszemélyek (is) teljesítik. Atársasháznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)

Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...végzéséhez szükségesek,készletre nem vehetők (bár lehet ilyen is), így a felmerüléskor költségkéntszámolandók el (T 52 – K 9891). Bizonylata a térítés nélküli szolgáltatástnyújtóval kötött megállapodás (például megállapodás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.