Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...az alapnorma és a NAV-üzemanyagár szorzataként az elismert üzemanyagértéket, amelyet össze kell vetni= a ténylegesen számlázott, a bizonylatokról kigyűjtött üzemanyag-mennyiség és a NAV-üzemanyagár szorzatával, és= amennyiben ez utóbbi a kevesebb, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára fizetendő napidíjat, napidíjátalányt, illetve a számlával igazolható napidíj összegét.A napidíj elszámolásának bizonylata: napidíjátalány esetén a kiküldetési rendelvény, illetve számlával igazolható napidíj esetén az ezt igazoló számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...adnak választ.Az ellenőrzés megállapításának a módosítása egyértelművé teszi, hogy a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események (például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Közösen foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszából: […] ...hogy azokról adó- és járulékbevallást nem adott, konkrét munkabér-kifizetést és abból történő levonásokat nem teljesített. Mindez a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem durva megsértését eredményezné.Mi akkor a megoldás? A két cég közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Több munkáltató általi foglalkoztatás

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bérköltség és annak járulékai nem csökkenthetők "A" cégnél a "B" céget terhelő ezen költségekkel, mert akkor sérül a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelménye. Ha így lenne, akkor a havi adó- és járulékbevallás adatait a főkönyvi könyvelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...költségei számlaosztályokban számolja el a termelés, a tevékenység elemi költségeit a felmerülés költségnemei szerint, azok bizonylata alapján (T 6-7 – K 1, 2, 3, 4), másodlagosan használja az 5. Költségnemek számlaosztályt;b) az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.