Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...áfaköteles.Természetesen a vagyontárgy, a vagyoni értékű jog használatba adása egyértelműen gazdasági esemény, és mint ilyent bizonylattal kell alátámasztani.A nyílt végű pénzügyi lízing keretében átadott terméket a lízingbe adó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a lízingbe adónak a lízingbeadáskor az átadott tehergépjárművet piaci értéken számláznia kellett (nem elegendő az elszámolási bizonylat), azt – mivel nyílt végű lízing – az áfa felszámítása nélkül, és a számlázott összeget árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...(a lekötésidőtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kellmegjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem akibocsátott számla, hanem a folyamatos szolgáltatást alátámasztó szerződés,megállapodás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.