Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...anyagokat, szerkezeteket beszerezheti a kft. is, az alvállalkozók is. Ha a kft. szerzi be, a beszerzett anyagokat, szerkezeteket – a beszerzés bizonylatai alapján – a kft.-nél a vásárolt készletek (anyagok) között kell állományba venni. Amikor azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű utókalkuláció esetén a közvetlen önköltségminden kalkulációs tételénél különös figyelmet kell fordítani azok bizonylattaltörténő alátámasztottságára, megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...készletre venni. A befejezett építési-szerelési munkák értékét a számlák tartalmazzák, a befejezetlen termelésről pedig olyan belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza a már elvégzett, de kiszámlázásra nem került munkák – a kiszámlázott munkákkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni akkor is, ha a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg. Ez esetben a bekerülési értéket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.