Eladott termék visszavétele, nyilvántartása

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?
Részlet a válaszából: […] ...a nagyker esetében sem lehet kivétel. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelménye, hogy a gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, a bizonylatok alapján kell könyvelni!A kiskertevékenységhez kapcsolódóan a visszavitt termék cseréje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...terjedelmében idéztük a kérdést, mert tökéletesen tükrözi azt, hogy hova vezet (vezethet) a bizonylati rend és bizonylati fegyelem követelményeinek a semmibevétele. A kérdések sorozata arra irányul, miként lehetne törvényessé tenni a törvénytelen eljárást és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az elsődleges feladat a 2020. év könyvelése helyességének a felülvizsgálata (ha nagyon nagy a káosz, akkor az egész év összes bizonylatának az újrakönyvelése, feltételezve, hogy 2020. év nyitó adatai megfelelnek a valódiság követelményeinek; ha nem felelnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatban szerepeltetni. A teljes – elő­leget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott értékesítésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...belüli értékpapírok mozgását a portfóliókezelőnek kell – elkülönítetten – könyvelnie (nála vannak ezen eszközmozgások bizonylatai), de azoknak az ügyfél portfóliója értékére gyakorolt hatását – jellemzően – havi portfóliókezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített, az előleget nem fizette vissza, így arról sztornószámlát sem állíthatott ki. (A vevő a sztornószámlát nem könyvelheti!) A bizonylati fegyelmet sérti meg az a vállalkozó, amely nem valós gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzít.Könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je) után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más szervezet által kibocsátott és rendelkezésre álló bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve kell megállapítania.A társasági adó szempontjából elszámoltnak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] ...esemény megtörténtekor – könyvelni kell, függetlenül attól, hogy az belföldi, illetve külföldi eseményhez kapcsolódik. Természetesen bizonylatok alapján, és elkülönítetten.A kapott adóbevallásból bizonyára kitűnik, hogy a négynapos rendezvénnyel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartással mennyirealátámasztott. A beszámolót elkészítő könyvelő azért felel, hogy arendelkezésére bocsátott valamennyi bizonylatot a jogszabályi előírásoknakmegfelelően rögzítette a könyvviteli nyilvántartásokban, azokból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...át. Az előlegszámla a fizetendő áfa, illetve az előleget adónál(a vevőnél) az előzetesen felszámított (és általában levonható) áfa bizonylata,míg a pénzátutalás könyvelésének bizonylata az a bankbizonylat, ami az átutaltpénz csökkenését, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
2