Számlán szereplő adatok javítása

Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?
Részlet a válaszából: […] ...és azokon a korrekciót át kell vezetni. A számlán szereplő adatokat csak a számla kibocsátója javíthatja!Hangsúlyozzuk, hogy a bizonylat kézi "áthúzásos" javítása csak a nyomdai úton előállított számlánál elfogadható, a számítástechnikai eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...adó megállapításához való jog el­évüléséigmegőriznie. Az Art. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti iratok a jogszabálybanelőírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve a gépi adathordozónrögzített adatokat is -, amelyeket úgy kell kiállítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Nullára leírt számítógép ingyenes átadása

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a számítógépet akár ingyenesen, akár térítés ellenébenátadják a munkavállalónak, az átadást dokumentálni kell a társaság bizonylatiszabályzatában meghatározott módon. Ingyenes átadásnál ilyen bizonylat lehet azátadás-átvételi jegyzőkönyv is, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A gépi számlázóprogramnak helyesbítő számlát is éssztornószámlát is ki kell tudni állítania. Nem a hiba mennyisége, hanem a hibaminősége dönti el, hogy mikor kell helyesbítő számla és mikor sztornószámla. Aszámla kiállításának, kibocsátásának napját nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Külföldről bérelt eszköz bérleti díjának áfája

Kérdés: Cégünk minden hónapban kap számlát a számítógépes eszköz bérleti díjáról. A számla kiállítója egy külföldi cég. A számlát USD-ben állítják ki. Mi a teljesítés helye? Az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e? Mi a teljesítés időpontja? Mi az áfa esedékességének időpontja? A devizás összeget melyik napi árfolyamon kell forintra átszámítani, és visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat hitelt érdemlő módon tartalmazó, az adóalany nevére szóló okirat, bizonylat alapján gyakorolható. A devizában megállapított összeg esetén az adó alapjának forintban történő megállapításakor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Az új Szt. 73. §-ának (2)-(3) bekezdése azokat az árbevételt korrigáló tételeket sorolja fel, amelyek könyvelésének bizonylata a helyesbítő számla.SztornószámlaA fenti jogszabályok tehát nem használják a sztornószámla kifejezést, a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.