13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése
Kérdés:
A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.
2. cikk / 13 Árbevétel-elhatárolás árfolyama
Kérdés: Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
3. cikk / 13 Forintért vásárol, euróval fizet
Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat – véleményem szerint – helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
4. cikk / 13 Euróban kölcsön, forintban visszafizetés
Kérdés: A kft. tagja euróban ad tagi kölcsönt, de a szerződés szerint forintban kell visszafizetnie, a kölcsön nyújtásának napján érvényes árfolyamon átszámítva. Ebben az esetben csak forintos tagi kölcsönt kell nyilvántartani? Év végén sincs átértékelés?
5. cikk / 13 Forintban kiállított számla kiegyenlítése euróban
Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
6. cikk / 13 Átvállalt tartozás kamata
Kérdés: A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
7. cikk / 13 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
8. cikk / 13 Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon
Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
9. cikk / 13 Forintban, illetve euróban kiállított számlák kompenzálása
Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?
10. cikk / 13 Beruházás lebonyolítása
Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
