Pénztárbizonylatok használata

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés idézésében kihagytuk az ismétlődéseket, azonban így is megállapítható, hogy sem a pénzkezelési szabályzat, sem a gyakorlatuk nem mindenben felel meg a törvényi követelményeknek.Egyik ilyen probléma, külön foglalkoznak azzal, hogy mi a teendő alapbizonylat hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg a könyvekben rögzítenikell. Mivel a bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a bankkártyávaltörténő fizetés bizonylatolásánál, könyvviteli nyilvántartásokban valórögzítésénél a készpénzforgalomra vonatkozó előírásokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Pénztárbizonylatok használata

Kérdés: Kötelező-e a vállalkozásnál a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatok használata?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok kialakításánál figyelembe kell venni az adott vállalkozás sajátosságait is. Ezek közé tartozik a pénztári elszámolások bizonylatolása is.A pénztári be- és kifizetések bizonylatolása attól függően más lehet, hogy az adott vállalkozásnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.