15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
2. cikk / 15 Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
3. cikk / 15 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
4. cikk / 15 Üzembentartási jog nélküli bérlet
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
5. cikk / 15 Nem közös üzemeltetés
Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
6. cikk / 15 Lakhatás havi piaci értékének kimutatása
Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
7. cikk / 15 Új weblap készítése
Kérdés: Az új weblaptervezés, szerkesztés, kivitelezés bekerülési értéke költségként elszámolható, vagy az 1. számlaosztályba tartozó eszköz?
8. cikk / 15 Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása
Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellenőre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
9. cikk / 15 Üdülőingatlan költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
10. cikk / 15 El nem ismert költség
Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.