Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...is kell fizetnie az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján mindaddig, amíg a megfizetett egészségbiztosítási járulék, amegfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, s az egyéb jövedelmek utánmegfizetett 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...cégautóratekintettel nem kell munkaadói járulékot fizetni.Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése szerint a társasvállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosításijárulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az általamegfizetett egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...után;-az egyösszegű járadékmegváltások után;-a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nembiztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nembiztosítási jogviszonyra tekintettel fizetik, így – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységnekszámít az Szja-tv. alkalmazásában, ennek megfelelően kell az adófizetésikötelezettséget teljesíteni. E személy biztosítási kötelezettségének feltétele,hogy a segítő családtag a vállalkozásban ne munkaviszony alapján működjönközre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...alá nem támasztott költségtérítést, természetbeni juttatásként kell elszámolni, annak összes következményével (szja, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás stb.) együtt.Az adott esetben a helyes eljárás az lenne, ha a bt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...(lásd még a Számviteli Levelek 19. számában a 377. kérdésre adott választ is), személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, társadalombiztosítási járulék nem terheli, a társasági adó szempontjából a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...n) pontja.]A természetbeni juttatás után az Szja-tv.-ben előírt 44 százalék adót, biztosított esetén a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (jelenleg együtt 31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.