36 talált cikk az egyéni vállalkozó , magánszemély , biztosítás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)

Kérdés: Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
- biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
- biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.

Kérdés: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.