Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyek egy részére igennel, más részére nemmel lehet válaszolni. Éppen ezért menjünk sorjában.A Ptk. 6:250. §-a szerinti olyan vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Nem közös üzemeltetés

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
Részlet a válaszából: […] ...leírása, de – a megállapodásnak megfelelően – lehetnek még a bérbe adott gépek és berendezések működőképességének biztosítása érdekében a műszaki felügyelet és a karbantartás elvégzésének a költségei is."C" társaság – adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Mobil házak értékcsökkenési leírása

Kérdés: Egyik ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Most úgy döntött, hogy mobil házakat is vásárol, és azt is hasznosítja majd szálláshelyként, illetve mobil házként. Ez egy motor nélküli kis mobil ház, amely motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adó szempontjából kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobil háznak az értékcsökkenése? Ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen– szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Haszonélvezeti jog ingatlanon

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
Részlet a válaszából: […] ...alapján időbelileg elhatárolhatja, akár 15 évre is. Tekintettel azonban arra, hogy a vásárolt ingatlan piaci értéke a haszonélvezeti jog biztosítása miatt csökkent, indokoltabb az ingatlan könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata szerinti várható tényköltséggel) csökkentett összeg után a személyi jövede­lem­adó, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terheli.Ha a magánszemély térítés nélkül bocsátja a kft. rendelkezésére a know-how-t, akkor neki ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aköltségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzattal,de az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosításköltségvetéseivel, továbbá az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.