Feleslegessé vált termelőberendezés

Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...nem használják, a jövőbeni hasznosítására van-e lehetőség, ha nincs, akkor értékesíthető-e, ha nem, akkor van-e hulladékértéke, bontásából visszanyerhető, hasznosítható eleme, azoknak mennyi a becsült értéke stb.A számviteli előírások figyelembevétele mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken szerepeljen a mérlegben a vásárolt készletek között.A tárgyi eszközök használhatóságának megfelelő piaci értéket a kibontásra kerülő és hasznosítható alkatrészek, tartozékok piaci értéke és a hulladék anyagok várhatóan realizálható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Jelentős tűzkár

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja: egyrészt az,hogy a biztosító várhatóan milyen összegű kártérítést fizet, másrészt az, hogya leégett terményszárító bontásakor visszanyert anyagok hulladék-, illetvehaszonanyagértéke mennyi lesz. Jelenleg konkrétan még egyik sem ismert....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoltösszegeket támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenkéntés évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban. Támogatási programalatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve másgazdálkodótól kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű választ nehezíti az, hogy a meglévőtelephelyen lévő, más társaság (személy) tulajdonában lévő megvásárolt épületlebontásáról van szó, vagy pedig a telephely létesítése érdekében vásárolttelken, földterületen van az a megvásárolt épület,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...vadak számával.A vadaspark becsült vadállományának leltárba bekerülőmennyiségi adatait (vaddisznónál például kan, koca, süldő, malac bontásban)piaci értékeik figyelembevételével forintosítani kell. Ezt az értéket kell -első alkalommal – könyvelni a tenyészállatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül elszámolt bérköltséget, a főkönyvi könyvelésben pedig a személyi jellegű ráfordításokat legalább az Szt.-nek megfelelő bontásban kell vezetni);d) gépköltség: a számításba vett gépekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...és a tényleges nyilvántartás szerinti forintérték különbözete az, amit a kiegészítő mellékletben – legalább mérlegkénti megbontásban – be kell mutatni. Valójában egy sajátos módon meghatározott árfolyam-különbözetről van szó, amely az érintett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...és meghatározását, továbbá a költségek költségnemenkénti részletezését, az aktivált saját teljesítmények értékének előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] ...arról is, hogy mi történjen a tárgyi eszközzel: bontsák el és hasznosítsák.Ennyi azonban kevés! Rögzíteni kell azt is, mennyi az elbontásra kerülő tárgyi eszköz hasznosítható részegységeinek, alkatrészeinek a piaci értéke, a nem hasznosítható elemeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.