Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadása esetén könyvelhető az apportált telek a legfőbb szerv által elfogadott értéken befektetésként a kft.-nél: T 366 – K 9642, a cégbírósági bejegyzéskor: T 171-173 – K 366, a telek könyv szerinti értékének kivezetése: T 8642 – K 112, a 9642-8642....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...válaszban a kapcsolódó számlaösszefüggéseket is bemutattuk!).Az előbbiekben leírt, tagi kölcsönből történő tőkeemelésnél csak a cégbírósági eljárásért fizetendő díjat kell megfizetni. Egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettség sem a magánszemély tagokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 13. §-a alapján a tagok(részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok(részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbelihozzájárulásból áll. Mivel a törvény a kft.-nél nem határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvvizsgáló elfogadta, a társasági szerződésben rögzített és így nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A tulajdonos társaságnál a névhasználati jog elfogadott értékét a kapott részesedés (részvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.