Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] ...az euróra való áttéréskor a nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék képzett összegét, továbbá a képzett céltartalék összegét is az Szt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint át kell értékelni. Áttérés után – a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között -, hogy a mérlegtételek piaci értéken szerepelhetnek a beszámolóban, nem lehet időbeli elhatárolás, nem lehet céltartalék, azokat meg kell szüntetni stb.;– el kell készíteni a vagyonfelosztási javaslatot, a kapcsolódó adóbevallásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdéseszerint – nyilvántartott– aktív és passzív időbeli elhatárolásokat, terven felüliértékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot az eredményszámlákkal szemben,– értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben,– üzleti vagy cégértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...szállítókkal szembeni kötelezettségek – levonható áfát nemtartalmazó – összege, a kötelezettségekre, illetve költségekre képzettcéltartalék, továbbá a rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbenikiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...– levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – összege, továbbá az Szt. 103. §-ának (1) bekezdése szerinti céltartalék, valamint az Szt. 103. §-ának (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú kötelezettségek közül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értéke, amellyel azonos összeget kell rendkívüli bevételként elszámolni az eredménytartalékkal szemben (T 413 – K 989).e) A céltartalék nyitómérleg szerinti értéke, amellyel azonos összeget kell elszámolni rendkívüli ráfordításként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.