Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...üdülőben végzett, a számviteli előírásoknak megfelelő felújítási munkákat, vagy csak az üdülő bútorait, berendezési tárgyait cserélte ki, pótolta ki, egészítette ki? Az üdülés céljait szolgáló műszaki cikkeket vásárolt, vagy azok beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy a barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut, nyújtott szolgáltatást a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Lecserélt beruházási hitel

Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a kedvezményes kamatozású forinthitelt is a bankkal kötött kölcsönszerződés támasztja alá. Ezen kölcsönszerződésben kell rögzíteni azt is, hogy a bank beruházást finanszírozó hitelként folyósítja azt a forinthitelt, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Támogatás a 1857/2006/EK alapján

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás,illetve nem olyan hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapotttárgyi eszköz, szellemi termék, amely csere miatt visszaadott tárgyi eszközre,szellemi termékre az adózó alkalmazta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

EU-s támogatás, az 1857/2006/EK rendelet

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft. 37,5 millió Ft értékű kombájnt vásárolt 2008-ban. A vásárláshoz 9,3 millió Ft EMVA támogatást kapott. Igénybe kívánja venni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentést 30 millió Ft értékben. Lehetséges-e a kétfajta támogatást ugyanarra az eszközre igénybe venni? Mit kell érteni az 1857/2006 EK rendelet 4. cikkelyében megfogalmazott "egyszerű pótló beruházáson"?
Részlet a válaszából: […] ...az EK rendelet fogalmat ad, amelyszerint ilyennek az a beruházás minősül, amely egy új és korszerű épülettelvagy géppel egyszerűen lecseréli a meglévő épületet vagy gépet, vagy annakrészeit, anélkül hogy legalább 25%-kal növelné a termelési kapacitást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy nem pontosak a kérdező információi,vagy az információt adók nem voltak körültekintőek.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet [EüM rendelet]rendelkezik. Az EüM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.