Kkvberuházási adóalap-csökkentése

Kérdés: Középvállalkozású kft.-nk egyes tárgyi eszközökre 50-70%-os támogatást kapott. A fenti, a tárgyévben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető-e az adóalap-csökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap-csökkentő kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az adóalap-csökkentés támogatástartalma és a közvetlen támogatás is de minimis támogatásnak minősül, és mind a kettő belefér a közösségi de minimis rendeletben előírt keretbe, amely három adóévben 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Állami támogatásnak minősülő Tao-kedvezmény

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre: Közúti áruszállítás. 2013-ban tartályautót vásároltunk veszélyes anyag szállítására 19 500 E Ft értékben, valamint egy 17 személy szállítására alkalmas autóbuszt (7615 E Ft) személyszállításra. A társasági­adó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni mindkét tárgyi eszközre a kkv-t megillető kedvezményt de minimis támogatásként? 2008-ban és 2009-ben már igénybe vettük ezt az adóalap-kedvezményt tehergépkocsi vásárlására. Akkor jogosan tettük?
Részlet a válaszából: […] ...összegű támogatásról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet preambulumának (3) bekezdése és az 1. cikk 1/g pontja szerint nem lehet de minimis támogatást nyújtani a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára teherszállító járművek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Csekély összegű támogatás

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
Részlet a válaszából: […] A többéves futamidejű kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalmát a támogatás megítélésének napján érvényes diszkontkamatlábbal jelenértékre kell számítani, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: a) Nemzetközi és belföldi árufuvarozással foglalkozó társaság a 2012-2013. években vásárolt és üzembe helyezett új kamionja után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában? b) Elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás a 2012-2013. évben vásárolt és üzembe helyezett új mezőgazdasági erő- és munkagépe után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában?
a) kérdés
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény a Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése szerint az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Tao-tv. előírásának, hanem a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Húsfeldolgozás de minimis támogatása

Kérdés: Vállalkozásunk húsfeldolgozással, húsipari készítmények előállításával (TEÁOR: 1011, 1013) foglalkozik. (Tevékenységünkbe az élő állat vágása nem tartozik bele.) A termék előállításához a hazai sertést – bérvágatást követően – vásároljuk a termelőktől. A feldolgozóüzemünkben félsertés, illetve hazai és import vásárolt húsrészek felhasználásával különféle termékek (felvágott, füstölt áru, szárazkolbászok...) készülnek. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozunk az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termék elsődleges termeléséhez, amely kizárna a de minimis rendelet hatálya alól, bár a 16. árucsoportba tartozó termékek előállítása és forgalmazása a félsertésből a tevékenységünk része. Az elsődleges termelés a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. bekezdése szerint: "elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig..." Kérdésünk: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti feltételeknek megfelelő beruházás során az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásként igénybe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...de minimis támogatásra való jog megítélése szempontjából aBizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88.cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (de minimis rendelet)az irányadó. (A kérdésben hivatkozott, az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Közvetlen és adórendszerbeli támogatás

Kérdés: a) Egy cég 2009. évben megvásárolta egy szoftver tulajdonjogát. Elnyert pályázata van a beszerzéshez, mely szerint 50%-os (egyelőre csak előleg) támogatásban részesül. A pályázat nem nevesíti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül. A cég Pest megyében van, és besorolás szerint kisvállalkozásnak minősül. E szerint a támogatás mértéke (a támogatás intenzitása) maximum 30% (Pest megye) + 20% (kisvállalkozás) = 50% lehet, amelyet már az 50%-os elnyert pályázattal elért a cég, tehát a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény már nem csökkenthető a szoftver bekerülési értékével? b) Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjával kapcsolatban még egy kérdés: Egy cég adózás elő­t­ti eredménye 10 millió forint, melyet csökkenteni szeretne 2 gyártógép bekerülési értékével, összesen 11 millió Ft-tal. A 2 gép bekerülési értékéből csak 6 millió forint adóalap-csökkentésre jogosult, a teljes bekerülési értéknek egy részére. A bekerülési érték egy részére is igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményt azadózó a de minimis rendelet alapján [a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006.december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra valóalkalmazásáról] érvényesíti, és azért nem élhet a példa szerinti esetben a 10millió forint (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...Budapesten 25 százalék, 2011-2013 között 10 százalék.A harmadik lehetőség, amely alapján besorolható a támogatás,a csekély összegű, de minimis támogatás, amelyről az 1998/2006/EK rendeletrendelkezik. E szerint három egymást követő adóévben a támogatás összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adó 70%-áig – élni lehetadókedvezménnyel. A szoftverfejlesztő bérköltségének 15%-a alapjánérvényesített adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül. Ezért e kedvezménycsak akkor vehető igénybe, ha az adózó által igénybe vett de minimis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Csekély összegű támogatás – fuvarozás, szállítmányozás

Kérdés: A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […]

A 2006-ban hatályos közösségi rendelet (a 69/2001/EK rendelet) 1. cikkének előírása szerint a közlekedési (szállítási) ágazatba tartozó vállalkozás csekély összegű támogatást nem vehet igénybe.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Csekély összegű támogatás – mezőgazdaság

Kérdés: Abban az esetben, ha egy betéti társaság nem mezőgazdasági ágazatba sorolt 2006-ban, de folytat mezőgazdasági tevékenységet is, és a beruházás nem kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján igénybe veheti a beruházási kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 2006-ban hatályos közösségi rendelet (a 69/2001/EKrendelet) 1. cikkének előírása szerint a Szerződés I. mellékletében felsorolttermékek (jellemzően mezőgazdasági termékek) előállításával, feldolgozásávalvagy értékesítésével kapcsolatos tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
1
2