Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...előírásoknak.A magyar gyakorlat szerint a stabilcoint is a forgóeszközök között egyéb követelésként indokolt kimutatni, méghozzá devizakövetelésként, mivel az valamelyik fiatvalutához kapcsolódik.Általános szabály, hogy az eszközöket (így a devizaköveteléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet lehet). A portfóliókezelésbe adáskor kimutatott eurókövetelés értékelésére – jellemzően az év végén – a devizás tételek általános értékelési előírásait kell alkalmazni.2. A portfóliókezelésbe adott portfólión belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...módon fogalmaz a Civil-törvény is).A hivatkozott előírások alapján lehet a konkrét kérdésekre válaszolni. Az alapítvány kaphatott devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében használnak majd fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tekintet alá eső) határozatban rögzíteni kell – többek között – a magyartársaság által emelni kívánt jegyzett tőke összegét devizában, az ennek fejébenátadni kívánt késztermékek – taggyűlés, közgyűlés által elfogadott – piaciértékét, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenérték <br> [48. § (7) bekezdésének c) pontja]A barterügyleteknél az ellenértéket a szerződésben mindigdevizában kell meghatározni. Ez ugyan következik az Szt. 75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...[Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja], azt a mérlegben nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést – devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás változásának indoka egyrészt az, hogy év közben a deviza forintra átszámítása egyszerűbb legyen (ugyanazon a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.