Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 29. §-ának előírását, mely szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség is terheli, akamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó a kamatkedvezmény 44 százaléka.Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (1)bekezdésének bb) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...álláskeresőfoglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számítottlegfeljebb egy évig mentesül:a) a tételes egészségügyi hozzájárulás,b) a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 29százalék társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.