Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 2016. adóévben hatályos előírása szerint [3. § (1) bekezdésének a) pontja] a kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A saját üdülőben való üdültetés – minimum – béren kívüli juttatásnak minősül. Mivel a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, az üdülővel és az üdültetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Amennyiben a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Osztalék utáni eho

Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §) után 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés és74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetmindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdéseés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a 25,illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után 14 százalékosegészségügyi hozzájárulást fizet a magánszemély mindaddig, amíg – a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Ingyenes vagy kedvezményes képzés

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint nem adóköteles, és így járulékmentes isaz ingyenes vagy kedvezményes képzés értéke, ha azt a munkáltató rendelte el,akkor is, ha a költségeket nem a munkáltató viseli. A törvény nevesítettenkiemeli a képzésnek azt az esetét, ha a kifizető vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...is a válaszhoz tisztázni kell a fogalmakat és aszabályozást. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján: a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 százalék adót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.