Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásoknál az, hogy a közterhek alapjának meghatározása során nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni, ugyanakkor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lép be.Az egyes meghatározott juttatásoknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaci érték alapján a fizetendő áfa: T 551 – K 467;– az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó (T 551 – K 462) és egészségügyi hozzájárulás (T 562 – K 463-10);– ha az üdülési szolgáltatás áfát is magában foglaló szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Személyi jellegű egyéb kifizetések járulékai

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetések járulékait hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásának időpontját az Szja-tv. tartalmazza.A személyi jellegű egyéb kifizetéseket különböző mértékben még terheli az egészségügyi hozzájárulás is (amelyet a gyakorlatban helytelenül járuléknak is szoktak nevezni).A személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...való szembeállítása: T 476 – K 271;– kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, továbbá egészségügyi hozzájárulás: T 562 – K 463-10;– könyvelendő a 476. számlán maradó egyenleg is,= ha a szokásos piaci érték a több:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...és az étkezés díja is. A munkáltatónak a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie és bevallania a 08-as bevallásban. A munkavállalónak nincs külön adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...után 1,18-szorosát) kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap alapján kell negyedévenként a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás, illetve egyes meghatározott juttatás) kell elszámolni, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is bevallásra és befizetésre kerüljön az ügyvezető egyetértésével;– szolgáltatásnyújtás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A saját üdülőben való üdültetés – minimum – béren kívüli juttatásnak minősül. Mivel a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, az üdülővel és az üdültetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás 1,19-szeresét kell a kifizetőt terhelő adó alapjának tekinteni, a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék. (Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...a béren kívüli juttatások összegének 1,19-szeresét kell a 16 százalékos személyi jövedelem­adó és a 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának; a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
1
2
3