17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Betéti társaságból kilépő kültag járandósága
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
2. cikk / 17 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
3. cikk / 17 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
4. cikk / 17 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
5. cikk / 17 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
6. cikk / 17 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
7. cikk / 17 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
8. cikk / 17 Eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
9. cikk / 17 Elengedett osztalék
Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
10. cikk / 17 Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
