Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásoknál az, hogy a közterhek alapjának meghatározása során nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni, ugyanakkor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lép be.Az egyes meghatározott juttatásoknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó és az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bb) pontja alapján egészségügyi hozzájárulás terheli.]Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka, amelynek az 1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Hitel törlesztőrészletének fizetése

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozói csoportnak járnak, és a közterheket (a juttatás 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, összesen 51,17 százalék) a munkáltató fizetheti.Ilyennek minősül a munkáltató által–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […] ...ha a cafeteria-rendszerbe tartozó elemekösszegszerű meghatározása során a takarékszövetkezetet terhelő személyijövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is számításba veszik, akkornyilvánvaló a választás. Más feltételek mellett nyújtható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Munkavállaló és családtagjai részére adott juttatások

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű, a társasággal munkaviszonyban lévő ügyvezető igazgatója családtagjának természetbeni juttatásként útiköltséget, lakásbérletet, iskoláztatást biztosít a díj megfizetésével, azt a családtag vagy az ügyvezető juttatásaként kell-e kezelni? Milyen adóvonzata van? A vállalkozás érdekében felmerült költségként elismerhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás – meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót és – külföldi illetőségükre tekintettel – a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. A Tao-tv. a munkaviszonyban álló magánszemély, illetve közeli hozzátartozói részére adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járási költségek megtérítése

Kérdés: Munkába járás esetén milyen utazási költségek elszámolása lehetséges, és ennek milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járuléknak, sem a munkaadói és munkavállalói járuléknak, sem pedig az egészségügyi hozzájárulásnak.A munkába járásnak nem minősülő, az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.