Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz röviden: nem megfelelő megoldás a továbbszámlázás! Menjünk sorjában!Ha kölcsönszerződéssel a lízingelt személygépkocsit a cég kölcsönad, feltételezhetően a lízingbeadó tudtával és írásbeli hozzájárulása mellett, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] ...követelést az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni), dekönyvelni kellett 2010-ben– ha az illetékek, ügyvédi munkadíj és egyéb költségek2010-ben vagy korábban merültek fel, az ezek fedezetére megítélt összeget is,mint kártérítést 2010. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása

Kérdés: Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi irodával kötött szerződés alapján az ügyvéd azátalánydíjat havonta számlázza, és az így számlázott – áfa nélküli – összeget atársaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni (T529, 466 – K 454).Az ügyvéd – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...és a végelszámolás költségeinek, ráfordításainak, köztük az iratanyag őrzésénekés a cég megszűnésével kapcsolatos egyéb költségeknek, ráfordításoknak afedezetét megteremteni azzal, hogy azt a kötelezettségek közé beállítják amegfelelő költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.