Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás

Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
Részlet a válaszából: […] ...ügyfél nyilatkozik, és azokat a nyilatkozatokat az ügyfél írja alá. Az azonosításra felhasznált, a személyazonosság és a jogi személy/egyéb szervezet igazolására bemutatott okiratokról a Pmt. 7. § (8) bekezdés szerint másolatot el kell készíteni, és azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Vagyonkezelő alapítványok beszámolója

Kérdés: Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a kérdésre adandó válaszhoz hosszan idézi a különböző jogszabályi helyeket, némelyiket teljesen feleslegesen, illetve kiolvasva abból azt is, ami nincs benne.A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a vagyonkezelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján értékcsökkenési leírásként, egy összegben elszámolják. Ez azonban nem kötelező! Az egyéb szervezet vezetésének döntésétől függ, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Ha élnek, akkor a könyvek milyen körére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy – ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet – bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 7. §-a határozza meg, hogy az egyéb szervezet (jelen esetben a társasház) egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készíthet, a 8. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Közhasznú alapítvány könyvvezetése

Kérdés: A közhasznú alapítványt – jogelőd nélkül – 2001. január 11-én vette nyilvántartásba a megyei bíróság. Választhatott-e egyszeres könyvvezetést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) intézkedett. A kormányrendelet szerinti egyéb szervezeteket, illetve a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A társasházak könyvvezetése

Kérdés: A társasházaknak is kötelező lesz áttérni a kettős könyvvitelre? Akkor is, ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvvezetési kötelezettségére az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A kormányrendelet 4. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A beszámoló készítéséről a számviteli törvény szerinti egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. hatálya nem terjed ki, így az egyéni vállalkozó beszámoló készítésére nem kötelezett.Az alapítvány az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...hatálybalépésekor kettős könyvvitelt vezet, az egyszeres könyvvitel vezetésére e törvény hatálybalépését követően nem térhet át".Egyéb szervezetekAz új Szt. 6. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.