Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] ...g)pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nemminősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy,amennyiben az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagként személyesen munkát végzőszemély, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapotképező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemi hallgató

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemista, akkoris kell tételes ehót fizetnie. A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja-tv.szerinti, és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozótakkor nem terheli, ha az Eho-tv. 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...családtagnak az számít, aki egyéni vállalkozónak,valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetesszemély (ember) tagjának közeli hozzátartozója, és a tevékenység gyakorlásában,illetve a társaságban személyesen és díjazás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja az adóterhet nem viselő járandóságértékhatárát, akkor az egyéb jövedelemnek minősül.A szakmunkástanulót foglalkoztató egyéni vállalkozóbevételcsökkentő kedvezményben részesül. A bevétel csökkenthető: – a szakképző iskolai tanulóval kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...karakterrel kezdődő adószám olyan önálló tevékenységet végző magánszemélyt jelöl, aki vállalkozói igazolvány nélkül (tehát nem egyéni vállalkozóként) folytat önálló tevékenységet. E megállapítás döntő jelentőségű a nyelviskola és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.