Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...pedig azingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az eladó,illetve a vevő természetes személy, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság.A válasz további részében úgy tekintjük, hogy mind az eladó, mind a vevőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...családtagnak az számít, aki egyéni vállalkozónak,valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetesszemély (ember) tagjának közeli hozzátartozója, és a tevékenység gyakorlásában,illetve a társaságban személyesen és díjazás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Megkötött szerződések átvállalása

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
Részlet a válaszából: […] ...mindegy, hogy a megkötött (és milyen tartalmú) szerződéseit, vagy a teljesítéshez kapcsolódó követeléseit, kötelezettségeit adja el az egyéni vállalkozó.Valószínű, hogy a vevőkkel megkötött, de még nem teljesített szerződéseket veszi át ellenérték fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg.A 6. § (1) bekezdése szerint bevételnek számít az Szt. hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg.A 6. § (1) bekezdése szerint bevételnek számít az Szt. hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg.A 6. § (1) bekezdése szerint bevételnek számít az Szt. hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.