5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Épületrészek nyilvántartásba vétele
Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?
2. cikk / 5 Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése
Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
3. cikk / 5 Bontási tevékenység áfája
Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás – mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött – a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást – szerintünk – az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?
4. cikk / 5 Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után
Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
5. cikk / 5 Közösen végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: Az építőiparban nagy értékű, rövid megvalósítási határidejű építmények létrehozására – új vállalkozási formaként – több vállalkozó együttesen, közös felelősséggel és kockázatviseléssel ad ajánlatot, illetve szerződik a megrendelővel. A gyakorlati megvalósítás szervezése és a megrendelővel való kapcsolattartás érdekében a vállalkozók gesztort jelölnek ki. A teljesítmények számlázása a gesztor neve és adószáma alatt történik. Kérdésünk: helyes-e a bemutatott vállalkozási formára az új Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírásait és az adójogszabályok tekintetében az eredményátadást alkalmazni?