MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni a kérdésben leírtakat, mivel azok nem felelnek meg a vonatkozó MRP-törvény rendelkezéseinek.Az MRP részére az alapító (a létrehozó), a résztvevő, valamint – ha az nem azonos az alapítóval – az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Vállalkozás értékesítése – bt. esetében

Kérdés: A bt. eladja a vállalkozását. Jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 8500 E Ft. Az szja- és a 14%-os ehokötelezettség az 5500 E Ft-ra vonatkozik? A tárgyi eszközöket piaci áron adhatja tovább? Kérem, szíveskedjenek segíteni, hogy helyesen járjunk el a megszűnéskor.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz néhány kérdést tisztázni kell! A bt. nem adhatja el a vállalkozást (mert maga a vállalkozás a bt.), csak a vállalkozás eszközeit, azokat (így a tárgyi eszközöket is) természetesen csak piaci értéken. (A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. a sportcélú ingatlanra irányuló, építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén a támogatási igazolás kiállításának feltételeként fogalmazza meg – többek között – a következőket:A támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Sportbíróknak kifizetett díjak

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A sportról szóló 2004. évi I. törvény tartalmaz fogalmi meghatározást arra vonatkozóan, hogy ki minősül sportszakembernek, és hogy milyen jogviszony alapján végezheti e tevékenységet. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. §-ának p) pontjában foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Csapatépítő tréning költségei

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?
Részlet a válaszából: […] ...része (mint az étkeztetés, a szabadidőprogramok, a kérdés szerinti lovas rendezvény, rendezvényszervezés) viszont csak az szja és az eho megfizetése mellett vehető igénybe, számolható el jellemzően a személyi jellegű egyéb kifizetések között.Az elszámolhatóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […]  Meglepő módon kíván társaságot alapítani a kérdező cég. Akérdésekre csak akkor tudunk választ adni, ha a szükséges lépésekegymásutániságát bemutatjuk. Apportálni csak azt az eszközt lehet, amely eszköz azapportáló tényleges rendelkezésére áll, amelynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...a bevont részvények szerzésiértéke közötti különbözet összegében, amelyet 25 százalékos személyijövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaszerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.