6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Fuvarköltség mint a bekerülési érték része
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
2. cikk / 6 Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
3. cikk / 6 A vevő raktárába történő szállítás költségei
Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozunk, és az esetek egy részében az eladó telephelyéről az áru nem kerül a saját raktárba, hanem rögtön a vevő raktárába, vagy a dunai kikötőbe szállítjuk. Ebben az esetben milyen járulékos költségek képezik az eladott áruk bekerülési értékét az ellenértéken kívül?
4. cikk / 6 Árubeszerzés szállítási költségei
Kérdés:
Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?
5. cikk / 6 Fuvarköltség lehet-e elábé?
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
6. cikk / 6 Bizományba adott áruk értékének meghatározása
Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.
