Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...bérminimumot.Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15% személyijövedelemadó-előlegen túl,– a 10% nyugdíjjárulék,– a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,– a 4% természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...a második pedig az ún. 10 százalékos költséghányad alkalmazása.Az Szja-tv. alapján 2012-ben a kifizetőnek 16 százalék adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámos magánszemélyről van szó. Az adóelőleg alapja a bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Ügyvezető megbízási szerződéssel

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azonrészét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemkéntkell figyelembe venni.Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság a biztosítóval kötött szerződésbenkedvezményezettként magánszemélyt nevesít, akkor a fizetett biztosítási díjatnem előlegként kell elszámolni, hanem fizetett biztosítási díjként kellkimutatni (T 533 – K 384). A társaság a biztosítótól ezt az összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Személyesen közreműködő tag (eva)

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] 1. Annak eldöntésekor, hogy a tag milyen díjazásra jogosulta személyes közreműködése során, a társasági szerződésben rögzítetteket kellfigyelembe venni.2. Amennyiben a fizetési kötelezettséget a minimum-járulékalapután teljesítik, akkor a "juttatások" (táppénz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.A kifizetőnek az összevont adóalapot képező, általa kifizetett összegből az adóelőleg-alap 38 százalékát kell levonnia adóelőlegként. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha a biztosított meghal, vagy olyan esemény következik be, amikor a biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...A szellemi tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi.A kiadóra mint kifizetőre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályok a következők. Az Szja-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizetőnek (vagyis a könyvkiadónak) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...vita rendezésében.Ezután tekintsük át az Szja-törvénynek a kérdésben leírt esetre vonatkozó tételes szabályait, azaz a kifizető adóelőleg-megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Az Szja-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizetőnek (vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.