3 talált cikk az áfahiány , előlegszámla kifejezésre

Kérdés: Lakópark építésével foglalkozó kft. az alvállalkozóját részben úgy fizeti ki, hogy az megvásárol az épülő lakások közül egyet. A pénzügyi rendezés részletekben történt, amikor az alvállalkozó benyújtott egy-egy részszámlát, akkor annak meghatározott százalékát a kft. nem fizette ki, hanem előlegszámlát bocsátott ki a lakásépítéshez kapcsolódóan. Az alvállalkozó és megbízója a lakás adásvételéről előszerződést kötött, azzal, hogy az alvállalkozó maga helyett mást is kijelölhet végleges vevőként. A lakás birtokbaadása 2009 decemberében megtörtént, az építő kft. az értékesítésről számlát bocsátott ki. Mivel az előleg megfizetésének időszakában az áfa 20% volt, a birtokba­adáskor 25%, a számlában is megbontotta az áfa alapját. A végleges adásvételi szerződés megkötése a birtokba adás után, 2010-ben volt. Az alvállalkozó élt az előszerződésben rögzített jogával, maga helyett mást jelölt ki vevőként. Az új vevő engedményezési szerződésben kapta meg az alvállalkozó követelését az építő kft.-től. Az eladó ezért sztornírozta a kibocsátott számlát, és új számlát adott ki az új vevő nevére. Ebben az új számlában is megbontotta az áfa alapját, egyezően az eredeti számlával. Jogosan tette? Mikor kell az ügyletet teljesítettnek tekinteni az építő kft. részéről?

Kérdés: A kibocsátott előlegszámlát kifizetik. Ezt követően történik az áru fizikai átadása és a teljes összegről a számla kiállítása. Ezzel egyidejűleg készül egy külön számla, amelyen az előleg negatív előjellel szerepel, "előleg vissza" jelöléssel. A vevő a két számla közötti különbözetet fizeti meg. Elfogadható ez így?

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?