8 talált cikk az ajándékozás , kölcsön elengedése , elengedett kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?

Kérdés: A kft. tagja az elmúlt években tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére. A tag lemondana a visszafizetésről. Milyen adó és illeték terheli a kft.-t ebben az esetben és milyen a tagot?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: A kft. 2008. évben elengedett 15 millió forint tagi kölcsönt, majd 2009. június 30-ig osztalékként a tagok felvettek 6 millió forintot. (Az osztalékfizetési korlát miatt nem tudták az összes tagi kölcsön elengedéséből származó eredménytartalékot felvenni.) Ilyenkor – tudomásom szerint – a különbözet illetékköteles, vagyis a saját tőke rendezéséhez szükséges összegre 21% illetéket kell fizetni. Helyesen gondolom?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.