23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása
Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
2. cikk / 23 Építési telek ingyenes használatba adásának áfája
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
3. cikk / 23 Közvilágítás kiépített vezetékének átadása
Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?
4. cikk / 23 Késve bejelentett követelés felszámolásnál
Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
5. cikk / 23 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
6. cikk / 23 Áfa alapja skontó esetében
Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházásoknál a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét meghatározott határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontó nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell módosítani azzal a beruházás értékét sem. Jól gondoljuk?
7. cikk / 23 Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés
Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
8. cikk / 23 Operatívlízing-tárgy bérbeadása
Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel silóberendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
9. cikk / 23 Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor
Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
10. cikk / 23 Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
