Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékkal szemben az eredménytartalék növeléseként lehet elszámolni (T 414 – K 413).A leírt ügylet kapcsán a kft.-nél az elengedett követelés összegével esetleg növelni kell az adózás előtti eredményt, de ez visszatérül az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...nélkül átadott eszköz fizetendő áfáját az átvevő nem fizeti meg, az átvevő által meg nem fizetett áfa miatti követelést mint elengedett követelést kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.Könyvelés az átadónál:-a térítés nélkül átadott eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Áfa alapja skontó esetében

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházásoknál a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét meghatározott határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontó nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell módosítani azzal a beruházás értékét sem. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...sajátosan értelmezett követelés-, illetve kötelezettségelengedés, amelyet a számviteli törvényben meghatározott feltételek mellett az elengedett követelés, illetve elengedett kötelezettség általános elszámolási szabályaitól eltérően adott, illetve kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. A tagok által elengedett követelés a bt.-nél elengedett kötelezettség, amely elengedés a társaságnál vagyonszerzést eredményez. Ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Lízingelt személygépjármű értékesítése

Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?
Részlet a válaszából: […] ...egyenleget a lízingbe adóval történt megállapodásnak megfelelően vagy pénzügyileg rendezik: T 448 – K 384, illetve T 384 – K 448, vagy elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként vezetik ki: T 8643 – K 448, illetve T 448 – K 9643.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tartós követelés számlán (198) lévő egyenleget vagy pénzügyileg (T 384 – K 198, illetve T 198 – K 384), vagy egyéb módon rendezik (elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként).Operatív lízing számviteli elszámolása a lízingbe vevőnél–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...bevételek, illetve ráfordítások között kellett kimutatni.Az új előírás szerint csak a 3 százalékot meghaladó engedmény minősül elengedett követelésnek, illetve elengedett kötelezettségnek. A 3 százalékot meghaladó – esetleges – engedmény esetén azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...vagy részesedésnek nem minősülő eszközhöz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, rövid lejáratú követelés), akkor az elengedett követelés egyéb bevétel;– ha a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Bérlő nem fizet rezsit, bérleti díjat

Kérdés: "A" és "B" társaság között létrejött szerződés szerint a bérbeadó a bérleti díj és a rezsi megfizetésétől eltekint. "A" társaság többségi tulajdonosa "B" társaságnak (100%-os). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Hogyan érinti az ügylet a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...és áthárítani "B" társaságra. Amennyiben azt a "B" társaság nem fizeti meg, akkor az "A" társaságnál elengedett követelésként a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és annak összegével növelni az adózás előtti eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
Részlet a válaszából: […] ..."A" kft., annak a saját tőkére gyakorolt hatását viszont az üzletrész értékénél indokolt számításba venni!)A magánszemély tag által elengedett követelés "A" kft.-nél elengedett kötelezettség, amely a társaságnál vagyonszerzést eredményez, amit az Itv. 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2
3
4