Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő összegbe a korábban adott-kapott előleg (részbeni vagy teljes) beszámításával.A kérdésben az összemérés, illetve az időbeli elhatárolás elvére hivatkozással igyekeznek a leírt gyakorlatuk helyességét igazolni.Kezdjük az időbeli elhatárolással. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Társasházépítés költségeinek a megosztása

Kérdés: Építőipari cégünk társasház (lakás-iroda-üzlet) építésére vállalkozott. Az építési engedély magánszemély és cég nevére szól, kiadásakor a hatóság nem állapított meg arányt a két megrendelő között. A számlák kiállításakor hogyan lehet vagy kell megosztani a közös részek (alapozás, tető, közlekedő stb.) díjait? Milyen vetítési alapot használjon a cég? Részteljesítéseket kell-e külön számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...költségek rendelhetők, amelyek a határoló "négyfal" között merülnek fel, és amelyek bizonylatoltan egymástól jólelkülöníthetők. Az elhatárolás alapvetően műszaki feladat.A kérdésben leírt esetben, mivel az ellenérték ellenébenvégzett munkák műszakilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdező több mindenre választ szeretne kapni, elsősorban arra, hogy az általuk folytatott gyakorlat összeegyeztethető-e az Szt. előírásaival.Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.