Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása: T 8644 – K 4792;– majd halasztott ráfordításkénti elhatárolása: T 3931 – K 8644;– a tagi kölcsön visszafizetése: T 4792 – K 384;– a visszafizetéssel egyidejűleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Ingatlantulajdon-szerzés illetéke

Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal rendelkező társaságnak minősül [röviden: mérlegének eszközei (ide nem értve a pénzeszközt, követelést, aktív időbeli elhatárolást, kölcsönt) értékében több mint 75%-ot tesz ki az ingatlanok mérleg szerinti értéke]. Ez alapján az Itv. 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében az előre számlázott összeget időbelileg el kell határolni, és az időbeli elhatárolást – évenként – a ténylegesen felmerült, a közvetlen önköltségbe tartozó költségekhez rendelten, azokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...szervezet minősül, amelynek mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg el kell határolni, mivel eszközbeszerzéshez (személygépkocsi beszerzéséhez) kapcsolódik: T 9893 – K 4833, és az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdése alapján az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó eszköz (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...beolvadását követően A) rt. eszközei közé kerülnek C) kft. eszközei, továbbá állományba veszi kötelezettségeit (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) a C) kft. végleges vagyonmérlege szerint. Az eszközök és kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani. Nem kell a passzív időbeli elhatárolással számolni. Ezen befektetett eszközzel kapcsolatban az év végi záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.