35 cikk rendezése:
1. cikk / 35 Jövőbeni rekultivációs költségek fedezete
Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás - K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?
2. cikk / 35 Állampapír értéke
Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
3. cikk / 35 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
4. cikk / 35 Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés
Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
5. cikk / 35 Alapítás-átszervezés költsége
Kérdés: A kereskedelmi kft. raktára és bemutatóterme egy bérelt ingatlanon van. A kft. az elmúlt évek során 30 M Ft értékben végzett felújításokat a raktáron és a bemutatótermen, amelyet idegen ingatlanon végzett beruházásként aktivált, és ezt követően értékcsökkentett. A kft. új telephelyre költözik, és nem tudja a bérbeadóval szemben érvényesíteni a beruházott értéket. Ezért a könyveiből ki kell vezetnie a telephelyen beruházott eszközök nettó értékét. A kivezetett eszközök nettó értékét figyelembe lehet-e venni az alapítás-átszervezés költségeként, annak érdekében, hogy a tárgyi eszközök leírásából származó veszteség ne egy évben terhelje meg a társaságot?
6. cikk / 35 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
7. cikk / 35 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
8. cikk / 35 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
9. cikk / 35 Földhasználati jog elhatárolása
Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?
10. cikk / 35 Elhatárolt veszteség
Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
- 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
- 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
- 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
- 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
- 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
- 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
- 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
- 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
- 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
- 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
