Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...az átadó számlája alapján: T 11-16, 21-22, 26-28, 31-36 – K 9647;-az átvett eszköz piaci értékének halasztott bevételkénti időbeli elhatárolása: T 9647 – K 4832;-az időbeli elhatárolás megszüntetése a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélkül átvett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci értékét: T 9647 – K 4832. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a használati jog költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor (jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el. A csökkentéssel abban az adóévben lehetett élni passzív időbeli elhatárolás esetén, amikor azt bevételként kimutatták (azaz amely részt az adóévben nem határolták el, illetve amely részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összeget halasztott bevételként időbelilegel kell határolni. Ez esetben a halasztott bevételként elszámolt összeg időbelielhatárolása megszüntetésének időszakában [az Szt. 45. §-ának (2) bekezdéseszerint], több év eredményében fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül átvett beruházást kell elszámolni (T 161 – K 9891). [A különbözetet időbelileg el kell határolni: T 4833 – K 9891, az elhatárolást az értékcsökkenési leírás költségkénti elszámolásakor arányosan lehet megszüntetni, a társasági adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-a (1) bekezdésének n) pontja], ugyanakkor az, aki az eszközt térítés nélkül kapta, a bevételként elszámolt összeggel (időbeli elhatárolás alkalmazása esetén csak az el nem határolt bevétellel, illetve a megszüntetett elhatárolással) csökkenti [Tao-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.