Alvállalkozói teljesítés – projektelszámolás

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem! A kérdező javaslata valójában a passzív időbeli elhatárolások körét bővítené a projektelszámolásra hivatkozással, amelyre azonban az Szt. 44. §-ának előírásai nem adnak lehetőséget. A még nem számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Projektmenedzsment-szolgáltatás a mérlegfordulónapon

Kérdés: Társaságunk projektmenedzsment-szolgáltatást nyújt más vállalkozások futó projektjeihez, amelynek keretében jelentős számú folyamatban lévő munka van év végén, amit nem lehet kiszámlázni. A társaság éves eredményének megállapítását – az összemérés elvének érvényesülését – miként tudjuk biztosítani? A folyamatban lévő munkák készültségi fokának megfelelő összegű, még nem számlázott bevételek elhatárolásával, vagy csak a befejezetlen szolgáltatás tényleges utókalkulációjával – a felmerült közvetlen költségek meghatározásával –, amihez sajnos nincs megfelelő nyilvántartásunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz benne van a kérdésben, csak ki kell emelni. Nincs más lehetőség, mint a befejezetlen szolgáltatások tényleges utókalkulációja, a közvetlenül felmerült költségek összegének a saját termelésű készletek közé történő felvételével. Árbevételt kimutatni csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdező több mindenre választ szeretne kapni, elsősorban arra, hogy az általuk folytatott gyakorlat összeegyeztethető-e az Szt. előírásaival.Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.