18 talált cikk az adóév , tárgyi eszköz , elhatárolt veszteség kifejezésre

Kérdés:

Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?

Kérdés: A 2017. január 1-től hatályos "Kiva"-törvény "veszteségelhatárolás"-szabályozásával van problémánk. Cégünknél a Kiva-törvény szerint 2013-tól 2016. december 31-ig 150 millió Ft fel nem használt, azaz "elhatárolt veszteség" keletkezett. Ez az összeg a törvény akkori, 20. §-ának (9)-(12) bekezdései szerint lett számítva. Viszont az új szabályozásban ezek a bekezdések már nem élnek, a veszteségfelhasználást a (6)-(7) bekezdések szerint kell végezni, de arról nincs szó, hogy a korábban képződött és elhatárolt veszteséggel mi a teendő. Úgy látjuk, hogy ez a konstrukció a korábbi veszteséget érvénytelenítette. Talán ennek feloldására szolgálna a 20. § 4/d pontjában leírt, és a NAV által kiadásra kerülő korrekciós tétel. Csakhogy ennek a tartalma csak részben egyezik azokkal a jogcímekkel, melyek révén nálunk a felhalmozott veszteség keletkezett, ezáltal a realizált veszteség részben vagy egészében törlésre kerül. Ugyancsak hézagos a beruházási kedvezmény szabályozása is. 2016. december 31-ig a tárgyévi beruházás csak a következő bevallási időszakban volt igénybe vehető, azaz például 2016-ban még csak a 2015. évi beruházással számolhattunk. 2017-től viszont már a tárgyévi beruházással kell dolgozni, így a 2016. évi beruházás (nálunk mintegy 10 millió Ft) mint kedvezményalap szintén elvész. Az is zavaró, hogy a törvényi változás kapcsán megjelent számos magyarázó kiadvány és szakcikk példákat is hoz, melyek rendre tartalmaznak olyan tételt, hogy "Az adóévet megelőző években keletkezett és elhatárolt veszteség", pedig ilyennel 2017-ben nem lehet számolni, ha a 2016-ig képződött veszteség már érvénytelen. Erre viszont a tájékoztatók nem térnek ki, és nem szól a szabályozás arról sem, hogy mi legyen a 2016. évi beruházással? Tehát nem világos, hogy a korábban képződött veszteségnek, illetve beruházási kedvezménynek milyen sorsot szántak. Erre vonatkozóan szíves állásfoglalásukat és segítségüket kérjük.

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.