Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben költségtérítésként kapott összeg is, amelyet – az adóalap megállapítása során – csökkent az igazolás nélkül elismert költség. Ezen adóalap után kell a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megállapítani. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...az ezzel összefüggő elszámolásokat mutatjuk be, majd elvégezzük az összehasonlítást.A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek mértékéről, az elszámolás feltételeiről a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik, amelyben a mértékek 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.
Részlet a válaszából: […] A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a szerint az Szja-tv. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 7. pont a) alpontja szerinti költség a nemzetközi közúti fuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint levonható – legfeljebb a költségtérítéscímén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerintelismert költség. A kiküldetésnek nem minősülő hivatali, üzleti utazások esetébena saját járművek költségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.