20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant
Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
2. cikk / 20 Külföldi napidíj kiszámítása
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
3. cikk / 20 Külföldi napidíj kiszámítása
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
4. cikk / 20 Külföldi napidíj könyvelése
Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
5. cikk / 20 Hétvégi pihenés
Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
6. cikk / 20 Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
7. cikk / 20 Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel
Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
8. cikk / 20 Kiküldetés civil szervezetnél
Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
9. cikk / 20 Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése
Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
10. cikk / 20 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?